Színek:
A zománc fritt finomra tört színes üveg, amelyet vizes állapotban kell a rekeszekbe tölteni spatula és tű segítségével. Lehet finomra őrölt és durvábbra tört állapotban kapni, a durva szemcséset mozsárban (szintén vízben) finomra, porcukor szerűre kell őrölni és ez után lehet felhasználni. A rekeszek kitöltése után csak a teljes száradást követően lehet kiégetni a képet. Ha vizesen tesszük a kemencébe, a szemcsék között maradt víz felforr és ezzel kilöki a rekeszből a zománc szemcséket.
A színezésben egy kis színminta van a segítségemre, mivel a zománcfritt végleges színe csak égetés után látható.
A színezésben egy kis színminta van a segítségemre, mivel a zománcfritt végleges színe csak égetés után látható.
A színes égetés 850-870 celsius fokon történik, és 3-4 percig tart a kép méretétől függően. Égetés közben a szemcsék megolvadnak és teljesen kitöltik a rekeszeket, valamint a szemcsék között rekedt kis légbuborékok is felszállnak. A kedvenc részem amikor kikerül a kemencéből a még izzásban lévő kép és hűlés közben szépen előjönnek a színek.
Csiszolás:
Égetés után a megolvadt szemcsék nem töltik ki teljesen színültig a rekeszeket. Ha nagyon megsüllyedne, akkor ilyenkor még lehet a rekeszekbe zománc frittet tölteni, majd ismét kiégetni. Ha jól lettek kitöltve a rekeszek, akkor csak a kisebb egyenletlenségeket kell lecsiszolni a felületéről.
A teljesen kihűlt kép felületét különböző durvaságú vizes csiszoló kövekkel és papírokkal kell teljesen simára csiszolni. Ez a legfárasztóbb része az egésznek. Először a legdurvább kaszakővel kezdem a csiszolást, majd a legfinomabb polírozó papírral fejezem be. A tűzzománc oktatóm szerint addig kell polírozni, még olyan fényes nem lesz mint Salamon töke :) Igazából addig kell csiszolni és polírozni, amíg ha végig simítok rajta, nem érzek semmilyen egyenletlenséget.
Csiszolás közben a kép felülete karcos és repedezett lesz, a teljes száradás után a következő lépés ismét egy égetés.
Égetés után a megolvadt szemcsék nem töltik ki teljesen színültig a rekeszeket. Ha nagyon megsüllyedne, akkor ilyenkor még lehet a rekeszekbe zománc frittet tölteni, majd ismét kiégetni. Ha jól lettek kitöltve a rekeszek, akkor csak a kisebb egyenletlenségeket kell lecsiszolni a felületéről.
A teljesen kihűlt kép felületét különböző durvaságú vizes csiszoló kövekkel és papírokkal kell teljesen simára csiszolni. Ez a legfárasztóbb része az egésznek. Először a legdurvább kaszakővel kezdem a csiszolást, majd a legfinomabb polírozó papírral fejezem be. A tűzzománc oktatóm szerint addig kell polírozni, még olyan fényes nem lesz mint Salamon töke :) Igazából addig kell csiszolni és polírozni, amíg ha végig simítok rajta, nem érzek semmilyen egyenletlenséget.
Csiszolás közben a kép felülete karcos és repedezett lesz, a teljes száradás után a következő lépés ismét egy égetés.
Az égetéskor keletkezett oxidált réteget ismét egy ecetes-sós fürdővel és fogkefével eltávolítom, majd folyó csapvíz alatt finom polírpapírral kifényesítem a drótszálakat amik a fürdőben elmattultak.
Kész!
